Ugyanis a börtönőrök egy olyan irányelvet készítettek el, melyből több pont már törvénybe van foglalva, amelyektől a börtönlakók úgy érezhetik, hogy bűnük ellenére továbbra is emberszámba veszik őket. Így például a foglároknak kopogniuk kell, mielőtt a cellába lépnek. Tilos a foglyot a becenevén szólítani, illetve a Mrs-nek vagy Mr-nek (hölgynek vagy úrnak) kell szólítani őket. Naponta kaphatnak a rabok tiszta alsóneműt, friss gyümölcsöt és zöldségeket. Illetve ha valami miatt nem érvényesülnek a börtönjogaik, akkor az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulhatnak.
Persze könnyű ez abban az országban, ahol nem jellemző, hogy különös kegyetlenséggel ölnek meg embereket. Meg az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy Magyarországon más hagyománya van a börtönnek. Nálunk azért dugják oda az bűnösöket, mert a bűnösöknek ott a helye – mondja a magyar köz. És az is hozzátartozik ehhez, hogy az őrök, ahogy a Csillag egyik ápolója mesélte, hogy egyes rabokat hagyják, hogy a többiek büntessék, nehogy túl jól érezzék magukat.
Míg a skandináv országokban, Skóciában azért zárnak börtönbe embereket, hogy úgy bűnhődjenek, hogy a büntetésük lejárta után minél kevesebb zökkenővel tudjanak visszailleszkedni a társadalomba.
Persze mindezt a súlyos bűntettet elkövetettek szerintem sem érdemelnék meg (azért bennem is megvan a magyar és egész közép-kelet európai, ha úgy tetszik west-balkáni hozzáállás), de azt az embert, aki véletlenül súlyosan elgázolt egy gyalogost, miért kellene a nehézfiúk közé ültetni?
(via The Times online)
Forrás: Merkoffo