Szubjektív / Vélemény / Régen sem volt másképp

Linkajánló

Régen sem volt másképp

Ha valaki úgy gondolja, hogy a napjaink politikai kampánya lejárató lenne, és emiatt újszerű az nagyot téved. A régi rómaiak ezt már rég kitalálták. Persze akkor nem plakátokat használtak, inkább graffitiztek. Azaz a falakra írták fel a támogató, vagy éppen lejárató "szlogenjeiket".

A Médiakutató 2005 tavaszi számában találtam egy cikket, ami ezzel foglalkozik. Meglepő hasonlóságokkal találkozunk. Először is itt vannak, a már említett "szlogenek". Például már akkoriban aggódtak az ország pénzügyi helyzetéért: Genialis kéri, hogy Bruttius Balbus legyen polgármester. Meg fogja kímélni a városi kincstárat." ("Bruttium Balbum IIvir(um) Gen(ialis) rogat. Hic aerarium conservabit.") Vagy azért kérték, hogy szavazzanak valakire, mert törődik az emberekkel: "Marcus Casellius Marcellust, aki jó aedilis lesz és fényes játékokat (rendez)." ("M. Casellinum Marcellum aedilem bonum et munerarium magnum.") De a lejáratás sem volt idegen tőlük: "Numerius Veius Barca, rohadj meg!" ("N. Vei Barca tabescas!")

Már az ókori Róma is ismerte a spin doctorokat, vagyis a tanácsadókat. Itt meglepetésre, még nagyobb hasonlóságokat találni. Quintus Cicero, aki a bátyjának akart segíteni a konzullá választásban, például azt mondta, hogy először a (kampány)stratégiát kell meghatározni. A jelöltnek végig kell gondolnia, hogy milyen államban él, mire pályázik, és milyen helyzetben van. Majd ezekre választ kell adni: homo novus (új ember = ősei közül még senki nem volt a szenátus tagja) vagyok, a consulságra pályázom, és Rómában élek. Erre a három alappillére kell felépíteni a további kampányt.

Lejáratás céljából azt tanácsolja, hogy híresztelje el ellenfeleiről, hogy rabszolgapiacon vásárolták a barátnőjüket, vagy vérfertőző viszonyban élnek saját nővérükkel, előkelő katonákat tétetett el láb alól. Ha mindez talán nem is teljesen igaz, arra jó, hogy kompromittálja őket. Így az elmúlt hetek tekintetében nagyon is ismerős, nem?

Azt is megjegyzi azonban, hogy a lejáratásnál sokkal fontosabb a személyes imázs (persze akkor másképp hívták) megteremtése. Ennek az egyik legjobb módja, ha népszerű emberekkel mutatkozik a jelölt, még akkor is, ha azok nem támogatják őt.

És ami a legjobban tetszik, Quintus Cicero azt mondja, hogy "barátaink barátainak üzenjük meg, hogy nem leszünk hálátlanok, ha minket támogatnak. Ígérjünk hivatalokat, hiszen nem történhet nagyobb baj, mint hogy esetleg nem tartjuk be ígéretünket, ha már úgyis elnyertük a consulságot".

Ezek után azt mondom, hogy a rómaiak valóban tudtak élni. Mi meg itt felháborodunk a lejárató kampányokon, a bratyizásokon, hogy ismert emberek megjelennek valamelyik politikai oldalon, illetve, hogy hálából, a támogatók pozíciókat kapnak. Lám, lám mindez nem is magyar találmány.

Forrás: Merkoffo
CreativeCommons


© halmaz.hu