Az ember társas lény, társas ösztönei aktiválódásához pedig nyilvánvalóan társra van szüksége. Ha megfigyelünk egy csomó egyedül lévő embert, s viselkedésükből levont következtetések segítségével elképzeljük őket egy csoportban, valami egészen mást fogunk kapni, mint amit ténylegesen tapasztalnánk ha összeeresztenénk őket. Ez azonban csak azért van, mert nem sikerült megfelelően modelleznünk a személyeket. A csoport ugyanis valóban több, mint az egyének külön-külön való felületes vizsgálata által jósolt összesség - egyáltalán nem több azonban az egyének összességénél, amennyiben az egyén alatt ténylegesen az egyént, nem pedig a viselkedéséről kialakult képünket értjük. Innentől pedig az egészben nincs semmi misztikus. Ha pontosan ismernénk a csoport tagjait, pontos előrejelzést tudnánk tenni összeeresztésük esetére.
Általában is véve, ha valamiről azt mondják nekünk, hogy több részeinek összességénél, ott érdemes rejtett összetevőket keresnünk. A kijelentés ugyanis nem csak az anyagmegmaradás törvényével, hanem maguknak a szavaknak a jelentésével is ellentétben áll.
Szerző: V.